Szem�nk vil�ga

�letmin�s�g�nket nagyban meghat�rozza a szem�nk eg�szs�ge �s a l�t�sprobl�m�ink. L�ssunk - a sz� szoros �rtelm�ben - 😊 - n�h�ny fontos inform�ci�t ezekr�l �s a kezel�s�kr�l.

A leggyakoribb l�t�shib�k k�z� tartozik:

- a r�vidl�t�s,

- a t�voll�t�s, valamint

- a cilinderes, astigmi�s szem.

A r�vidl�t�s

A r�vidl�t�s sokszor gyerekkort�l fenn�ll, velesz�letett is lehet, de a t�ler�ltet�s, �lland� monitor-, telefonkijelz� bambul�s sajnos nagy m�rt�kben el�seg�theti kialakul�s�t, vizsg�latok bizony�tj�k, hogy gyakoribb lett a fiatalok k�r�ben. Alapesetben a szaruh�rtya nagyobb g�rb�lete, avagy a szemgoly� „megny�l�sa” egyik ir�nyban okozza. Ekkor j�l l�tjuk a k�zeli, ak�r apr� dolgokat, azonban ami t�volabb van - relat�v, n�ha f�l-1 m�terre mind�ssze – m�r hom�lyba v�sz. Tipikus r�vidl�t� szok�s, amint hunyorogva pr�b�lja valaki felismerni az utca t�loldal�n lev� szem�lyt, a k�zleked�si eszk�z�k sz�m�t.

A t�voll�t�s

A t�voll�t�st a szaruh�rtya t�l kicsi g�rb�lete okozza, avagy a szem idegh�rty�j�n k�zeli dolgokr�l nem alkot �les k�pet, erre mondj�k viccesen, hogy bizonyos kor felett „r�vid a keze” az embernek, amelyben az �js�got, telefont tartja. A r�vidl�t�k m�nuszos (homor�), a t�voll�t�k pedig pluszos (dombor�) lencs�t �s k�l�nb�z� dioptria jelz�s� szem�veget hordanak.

A cilinder

A cilinderes szemgoly� torzul, astigmi�s, egyik ir�nyban domborodik, a m�sikban pedig ellapul, emiatt a szem hamar kif�rad, hom�lyosan l�t, mivel a f�kusz nem egyetlen pontra esik. A kancsals�ggal ellent�tben nem l�tszik k�v�lr�l. Viszont gyakran egy�tt j�r a r�vidl�t�ssal. A cilinderes szem�veget el�g bonyolult elk�sz�teni, sokszor sz�mos lencs�t kell kipr�b�lni, hogy a sz�leken is �les legyen a k�p.

Mit tehet�nk a szem�nk eg�szs�g��rt?

Amellett, hogy pr�b�ljuk k�m�lni a szemet, ha csak tehetj�k, pr�b�lunk kevesebbet monitor el�tt �lni, megfelel� f�nyviszonyokat teremteni, �s szemtorn�t v�gezni.

N�mileg lehet �trendkieg�sz�t�kkel, vitaminokkal is seg�teni. A C, D, A-vitamin (b�ta-karotin), magn�zium, cink �s r�z mellett a leggyakrabban emlegetett, rekl�mokb�l ismer�s lutein �s zeaxantin nev� hat�anyagokkal. Kevesebben tudj�k, hogy a tudom�nyos nevek alatt a karotinf�l�k csoportj�ba tartoz� anyagok rejlenek, ennek megfelel�en a z�ld �s narancssz�n� z�lds�gekben, gy�m�lcs�kben, valamint a k�l�nb�z� tablett�kban megtal�lhat�ak, ut�bbiakn�l is legt�bbsz�r term�szetes anyagokb�l, p�ld�ul paprik�b�l �s b�rsonyvir�gb�l vonj�k ki ezeket. Seg�thetnek a makuladegener�ci�, az id�skori �s a f�rad�sos f�nyt�r�s jav�t�s�ban. Egy�bk�nt �j kutat�sok szerint a lutein, amely a szemben a s�rgafolt nev� r�szben tal�lhat� meg, nemcsak a l�t�sra, hanem a sz�v-�rrendszerre �s a mem�ri�ra is hat�ssal van. Az igazs�ghoz tartozik, hogy a piacon tal�lhat� kapszul�k sokszor minim�lis mennyis�gben tartalmazz�k e hat�anyagokat, ehhez k�pes el�gg� dr�g�k. A minimum aj�nl�s szerint 6-20 mg sz�ks�ges bel�l�k, hogy b�rmi hasznuk legyen, valamint arra is figyelmeztetnek, hogy 1-2 h�t fogyaszt�s ut�n nem lehet javul�st v�rni, a v�rt hat�s el�r�se h�napokat ig�nyel. �rtani nem �rtanak, mindenki orvosa, patikusa seg�ts�g�vel d�ntse el, meg�rn�-e haszn�lnia.