Tudtad-e…?

Hogyan tiszt�tsuk a sebet?

A seb k�rny�k�t foly� v�zzel alaposan tiszt�tsuk meg, hogy bakt�riumok a sebbe ne ker�lhessenek. A szennyez�d�st �s az idegentesteket a sebb�l �s a s�r�l�s k�rnyezet�b�l is t�vol�tsuk el. A fert�z�sek elker�l�se c�lj�b�l minden sebet fert�tlen�teni kell - els�seg�lyny�jt�sn�l �s a k�tszer cser�j�n�l is. A seb gyorsabb gy�gyul�sa �rdek�ben a seb t�pus�nak meghat�roz�sa ut�n haszn�ljon megfelel� sebken�cs�t. Mindig olyan steril k�tszert haszn�ljunk, amely nem ragad a sebbe. A k�tszer r�gz�t�s�hez �ntapad� ragtapasz alkalmaz�sa javasolt. Kisebb sebek sebp�rn�val ell�tott ragaszt�val j�l befedhet�k. A k�t�st rendszeresen, kezdetben legal�bb naponta egyszer cser�lj�k. S�r�l�s eset�n a sebkezel�s mellett az olt�si bizony�tv�nyt is meg kell n�zni. Keresse a tetanuszra vonatkoz� bejegyz�st. Olt�s akkor javasolt, ha a bejegyz�s 5 �vn�l r�gebbi, illetve ha az orvos �gy �t�li meg sz�ks�gess�g�t.

A C-vitamin b�lcs�je az �r�lt paprika

Ha a C-vitaminr�l van sz�, legt�bbsz�r a citromra, narancsra �s egy�b citrusf�l�kre gondolunk. Pedig k�zel sem ezekben van a legt�bb C-vitamin, r�ad�sul mivel a citromnak p�ld�ul csak a lev�t haszn�ljuk fel, �rt�kes rostanyagainak nagy r�sz�t elvesz�tj�k! Nem v�letlen, hogy Szent-Gy�rgyi Albert paprikamagb�l vonta ki az aszkorbinsavat, amit k�s�bb C-vitaminnak neveztek el. Kevesen tudj�k, hogy a nyers paprik�ban t�bb mint h�tszer annyi C-vitamin van, mint a citromban. M�g enn�l is meglep�bb, hogy a legt�bb C-vitamin az �r�lt pirospaprik�ban van: 10 dkg paprik�nak 369 mg a C-vitamin-tartalma, ezzel szemben egy citrom csup�n 47 mg C-vitamint tartalmaz. Tov�bbi �rt�kes forr�sai ennek a vitaminnak a fekete ribizli, a csipkebogy�, a kivi, a brokkoli, a burgonya �s a k�poszta - ezek k�z�l is egyik-m�sik �tsz�r-hatszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom.

�ltet� feladatok - id�s embereknek

Az id�sek fizikai teljes�tm�ny�t jelent�sen jav�tja, ha hasznosnak �rzik tev�kenys�g�ket, s az �ltal�nosan ismert megfigyel�st tudom�nyos eredm�nyei alapj�n igazolja is egy nemr�giben elv�gzett vizsg�lat - olvashat� a kaliforniai egyetem (UCLA) honlapj�n. Csaknem ezer 70 �s 79 �v k�z�tti id�s ember fizikai teljes�t�k�pess�g�t hasonl�tott�k �ssze a vizsg�lat sor�n. A felm�r�s kezdetekor arr�l k�rdezt�k meg a r�sztvev�ket a UCLA orvostudom�nyi kar�nak, illetve az Oszteop�ti�s Gy�gy�szati F�iskola (Missouri �llam) kutat�i, hogy mennyire �rzik magukat hasznosnak a mindennapokban. Ezut�n teljes�tm�nyen alapul� teszteken kellett r�szt venni�k, melyekben a t�nyleges fizikai m�k�d�s�k k�l�nb�z� szempontjait vizsg�lt�k, t�bbek k�zt a mozg�skoordin�ci�t, egyens�ly�rz�ket, testtart�st, vagy azt is, hogy mekkora er� kifejt�s�re k�pesek als� �s fels� v�gtagjaikkal. A vizsg�latok ut�n h�rom �vvel �jra feltett�k az �regeknek a ,,hasznavehet�s�get" illet� k�rd�st. Akik a kutat�s kezdet�n �gy v�laszoltak, hogy soha, vagy csak ritk�n �rezt�k magukat m�sok sz�m�ra hasznosnak, h�rom �vvel k�s�bbi megfigyel�sek szerint sokkal nagyobb roml�st mutattak fizikai teljes�t�k�pess�g�kben, mint azok, akik hasznavehet�nek �rezt�k magukat, �rj�k az eredm�nyeket bemutat� tanulm�nyban a kutat�k. Akin�l pedig a hasznoss�g�rzet n�vekedett, a fizikai teljes�tm�ny is javult. Kor�bbi kutat�sok is r�vil�g�tottak m�r, hogy a mag�t feleslegesnek �rz� id�sn�l sokkal gyorsabb a fizikai hanyatl�s, �s j�val gyakrabban fordul el�, hogy h�t �ven bel�l �let�t veszti - olvashat� a kaliforniai egyetem honlapj�n.