A h�zunk �ppen szemben volt a baltimore-i Johns Hopkins k�rh�z �p�let�vel.
Az als� szinten laktunk, a fels� szintet pedig b�rbe adtuk a klinika j�r� betegeinek.
Egy ny�ri est�n �ppen vacsor�t k�sz�tettem, amikor kopog�st hallottam az ajt�n. Kinyitottam, �s egy ritka cs�nya �regembert pillantottam meg. Alig magasabb nyolc�ves fiamn�l, gondoltam, mik�zben v�gigm�rtem g�rnyedt, �sszeaszott test�t.
A legvisszatasz�t�bb az arca volt, mely az egyik oldalon feldagadt, �s v�r�s vadh�s bor�totta. A hangja meglep�en kedvesen csengett:
- J� est�t. Azt szeretn�m megtudni, volna-e kiad� szob�juk egy �jszak�ra. Ma reggel �rkeztem kezel�sre a keleti partr�l, de csak holnap reggel megy busz visszafel�.
Elmondta, hogy d�l �ta igyekszik szob�t szerezni, sikertelen�l.
- Gondolom, az arcom miatt van. Tudom, hogy r�mesen n�z ki, de a doktor azt mondja, m�g n�h�ny kezel�s �s ...
Egy pillanatig t�tov�ztam, de amit ezut�n mondott, az meggy�z�tt:
- Elalszom a hintasz�kben is a verand�n. A buszom kora reggel indul.
Biztos�tottam r�la, hogy tal�lunk neki �gyat, de addig is lepihenhet a verand�n. Bementem a h�zba �s befejeztem a vacsorak�sz�t�st. Amikor elk�sz�ltem, megk�rdeztem az �reget, hogy csatlakozik-e hozz�nk.
- K�sz�n�m, nem. Van el�g ennival�m - mondta, �s felmutatott egy barna pap�rzacsk�t.
Miut�n befejeztem a mosogat�st, kimentem hozz� besz�lgetni a verand�ra.
Hamar �szrevettem, hogy ennek a pici embernek a test�ben hatalmas sz�v dobog. Elmondta, hogy hal�szatb�l �l �s seg�ti a l�ny�t, akinek �t gyermeke van �s a f�rje egy s�lyos gerincs�r�l�s k�vetkezt�ben nyomor�k. Mindezt nem panaszkodva mondta. Minden m�sodik mondat�ban h�l�t adott Istennek az �ld�sai�rt. H�l�s volt az�rt, mert a betegs�ge, mely val�sz�n�leg valamilyen b�rr�k, nem j�r f�jdalommal. Megk�sz�nte Istennek, hogy er�t ad neki a munk�hoz.
Lefekv�s el�tt be�ll�tottunk neki egy t�bori �gyat a gyerekszob�ba. Amikor reggel felkeltem, az �gynem� takarosan �sszehajtogatva fek�dt az �gyon, �s a kis �reg kint volt a verand�n. Visszautas�totta a reggelit, de miel�tt elindult a buszhoz, akadozva, mintha valami nagy sz�vess�get k�rne, azt mondta:
- Lehets�ges lenne, hogy legk�zelebb is itt sz�lljak meg, amikor kezel�sre j�v�k? Nem okozok felfordul�st, elalszom egy sz�kben is.
R�vid sz�netet tartott, majd �gy folytatta:
- A gyerekeinek h�la nagyon otthonosan �reztem magam. A feln�ttek �ltal�ban megriadnak az arcomt�l, de �gy t�nik, a gyerekeket nem zavarja.
K�z�ltem vele, hogy sz�vesen l�tjuk �jra.
A k�vetkez� alkalommal, valamivel reggel h�t ut�n �rkezett. Egy nagy halat �s egy kil� gy�ny�r� osztrig�t hozott aj�nd�kba, m�g sohasem l�ttam ekkor�kat. Azt mondta, aznap hajnalban fogta �ket indul�s el�tt, �gy biztosan finomak �s frissek lesznek. Tudtam, hogy a busza hajnali n�gykor indult, �s elgondoltam, h�nykor kellett felkelnie, hogy hal�szhasson el�tte.
Az elk�vetkezend� �vek sor�n t�bbsz�r megsz�llt n�lunk egy-egy �jszak�ra, �s sosem j�tt �res k�zzel. Mindig hozott nek�nk halakat, vagy osztrig�t, vagy z�lds�get a kertj�kb�l. M�skor csomagokat k�ld�tt, mindig expressz k�ldem�nyt, halat �s osztrig�t vagy friss parajt, kelk�poszt�t, melynek el�z�leg minden level�t gondosan megmosta.
Mivel tudtam, hogy h�rom m�rf�ldet kell gyalogolnia a post�ig �s nagyon kev�s a p�nze, k�tszeresen �rt�kesnek �reztem ezeket a k�ldem�nyeket. Mik�zben id�r�l id�re �tvettem figyelmess�ge apr� bizony�t�kait, gyakran eszembe jutott a szomsz�dom megjegyz�se, melyet akkor tett, amikor a hal�sz el�sz�r hagyta el a h�zunkat: "Magukn�l aludt az a borzalmas k�lsej� �regember a m�lt �jjel? �n kiutas�tottam. Elvesz�theti a vend�geit, ha ilyeneket sz�ll�sol el." Lehet, hogy igaza volt, id�nk�nt n�h�nyan miatta �lltak tov�bb. De ha ismert�k volna �t, tal�n k�nnyebben viselt�k volna betegs�geiket. Tudom, hogy a mi csal�dunk mind�r�kre h�l�s lesz neki, ami�rt megismerhett�k..
Megtanultuk t�le, hogy a rossz dolgokat panasz n�lk�l kell elfogadni, a j� dolgok�rt, pedig h�l�t kell adnunk Istennek.
Nemr�giben megl�togattam egy bar�tomat, akinek melegh�za van. Megmutatta a vir�gait. A legeslegszebb egy �ppen ny�l� aranysz�n� krizant�m volt.
Legnagyobb meglepet�semre egy horpadt, rozsd�s v�d�rben �llt. Azt gondoltam magamban, ha az eny�m lenne ez a vir�g, a legszebb cserepembe tenn�m. A bar�tom szavai azonban jobb bel�t�sra t�r�tettek:
- Elfogytak a cserepeim, �s mivel tudtam, hogy ez milyen sz�p lesz, �gy d�nt�ttem, j� lesz neki ez a r�gi v�d�r is - magyar�zta.
- Nem kell sok�ig benne maradnia, �gyis nemsok�ra ki�ltetem a kertbe.
Biztosan elcsod�lkozott rajta, ami�rt olyan j�t nevettem szavain, de �ppen ilyen jelenetet k�pzeltem el a mennyben: "Itt ez a k�l�nlegesen sz�pl�lek. Nem b�nja, ha ebben a kicsi, r�t testben kell �lnie." De ez m�r egy m�sik t�rt�net. Isten kertj�ben r�g�ta biztosan b�szk�n magasodik ez a dr�ga l�lek!