Az étkezési zavarok oka összetett és több tényező együttes hatása vezethet a kialakulásukhoz. Sokszor komoly probléma húzódik a háttérben.

Biológiai tényezők:

• Az étkezési zavarok kialakulásában szerepet játszhatnak a genetikai tényezők. Ha a családban valakinél kialakult az étkezési zavar, nagyobb eséllyel fordul majd elő a probléma az utódoknál is.

• Bizonyos hormonok és neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) egyensúlyhiánya hozzájárulhat az étkezési zavarok kialakulásához. Például a szerotonin szintje befolyásolhatja az étvágyat. A csökkent dopaminszint pedig felelős lehet a cukros ételek utáni sóvárgásért.

 Pszichológiai tényezők:

• Az önbizalomhiány, az önértékelési problémák növelhetik az étkezési zavarok kockázatát. Az érintettek gyakran érzik úgy, hogy nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak és/vagy a saját magukkal szembeni elvárásoknak.

• A perfekcionisták, akik önmagukkal szemben óriási elvárásokat támasztanak szintén hajlamosabbak lehetnek az étkezési zavarok kialakulására, mivel képesek túlzottan szigorú diétákat követni vagy extrém módon kontrollálni a testüket.

• Mentális problémával élők esetében is könnyebben kialakulhat étkezési zavar.

Környezeti tényezők:

• A családi környezet, a kulturális és társadalmi nyomás vagy akár egy gyermekkorban elszenvedett trauma is növelheti az étkezési zavar kialakulásának kockázatát.

A már kialakult étkezési zavar kezelése összetett folyamat, amely gyakran több szakember (pl. orvos, pszichológus, dietetikus) együttműködését igényli. A korai felismerésnek és beavatkozásnak fontos szerepe van a gyógyulásban és az egészség megőrzésében.